Isztambul, 1. rész - emberek, nyelv

2011. március 02. - pohóka

Utoljára 10 éves korom környékén látogattam új országba, de akkoriban még nemigazán foglalkoztattak ilyen dolgok. Mellesleg Görögország volt. Emlékszem, néztük a tengerparton a túlpartot, és apa mindig mondta, hogy na, az ott Törökország. Kábé ennyi sejtelmem volt Törökországról, meg hogy ott is van gyros. Ez a sejtelem azóta se lett több. Ja de persze, vannak török szavaink a nyelvben, meg hát az egri csillagokban szurokkal öntöttük le török "barátainkat"...

istanbul1.jpg

Olyan fenntartásokkal indultam, mint például...

Úristen, de ronda ez a nyelv, nem vagyok hajlandó megszólalni, nem vagyok hajlandó értelmezni a szavakat, megjegyezni a kiejtést. Hogy fogom érteni, mik vannak kiírva körülöttem a városban? Az eddigi országokban már vágtam a dolgokat. Olaszokhoz már úgy megyek, mintha haza mennék, Genfben is már egyedül flangálva elvagyok. Nade török?

Meg aztán a Júlia itt ijesztgetett, hogy hát a törökök megfogják a karodat és agresszívan berángatnak a boltjukba. meg persze eladnak tevéért.

istanbul4.jpg

Ehhez képest...

A törökök hozzám se értek. Nem rángattak be a boltjukba, csak magyaráztak bőszen, hogy menjünk be. Mindegyik angolul magyarázott. Najó, egy németül magyarázóba is belefutottunk. Először lengyeleknek néztek minket, aztán voltunk németek is, sőt, finnek^^ De sokan felismerték a nyelvről, hogy magyarok vagyunk, és elkezdtek magyarázni, hogy jajhát exbarátnőjük magyar. Ezt 3-szor hallottuk legalább. És hogy "magyar, gyere ide!", meg hogy áá, magyar, akkor "Békéscsaba Bukarest". Nyilván:D

Szóval a törökök viccesek, barátságosak, tudnak angolul, de sunyik, és egy szavukat se hidd. Nincsen saját szőnyeggyáruk, kerámiagyáruk, ékszergyáruk, és nem saját maguk készítik kézzel mind a 8 millió árujukat. Meg persze, ha azt mondja, hogy nála a legolcsóbb az adott cucc, az alap, hogy kiröhögöd, majd a feléig alkudsz.

istanbul5.JPG

A nyelv.

Na a nyelv az egy más tészta. Valóban nem szólaltam meg törökül. Még a jónapotot és a köszönömöt se voltam hajlandó kimondani törökül. Viszont rám ragadtak vicces, vagy magyar hangzású szavak. A "viszlát" az kimondva kb annyit tesz: "lele" (aláhúzva a hangsúlyos szótag), aztán van a "helló", az a "merhaba," kimondva inkább "merábá".

Továbbá a kedvenc török szavunk a Sirkeci pályaudvar neve volt, ami kimondva igencsak "zsírgeci"-nek hangzik. Ezen naponta többször képesek voltunk röhögni.
Ami még tetszett, az a "cikis" (lehagyva egy bizbaszt a "c" aljáról), na ez jelenti az "exit"-et. Szóval csikis vagy cikis. Nekem mindegy, mindenhogy magyaros:)

istanbul6.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://pohoka.blog.hu/api/trackback/id/tr522705610

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.