Őszi inspiráció: egy túra képei

2017. november 01. - pohóka

A színes, őszi leveleket nem tudom megunni. A túrázást bizonyos kilométer-mennyiség után meg tudom, de ha én vagyok az a lökött túrázó, aki fényképezőgéppel a nyakában sétál végig a Kéktúrán, akkor reménykedhetek például abban, hogy az efféle művészi tevékenység is segít elterelni a figyelmet a már igencsak elfáradt testrészeimről. Másnap, mikor fel se bírok kelni az ágyból, az izomláz  miatt, legalább szerkeszthetem a képeket. 

Két Kéktúrát is letudtunk a hónapban, a mostani post csak a második képanyagát tartalmazza. Már kicsit bánom is, hogy az elsőre nem vittem a gépet. Persze, be se fért volna, mivel a vendégház tűzrakóhelyén megsütendő szalonna és kötelező jelleggel hozzátartozó kenyér, illetve hagyma elfoglalta a fényképezőgép helyét. 

Dobogókői start volt, Visegrádig mentünk. Indulásunkkor a táj valahogy így festett:

01_dobogoko.jpg

Túránk során különösen jó móka volt a hulló falevelek fotózása. Persze nyilván egyiken sem látszik, hogy ezek valójában hullanak, úgyhogy sajnos ilyen képeket itt, most, ebben a bejegyzésben nem fogtok találni. Meg kell elégedni a már lehullott, vagy még a fákon maradt verziókkal. 

11_road.jpg

07_cyclist.jpg

04_leaves.jpg

12_flowers.jpg

03_impressionist.jpg

13_yellow.jpg14_mug.jpg

Pilisszentlászlóra érvén, a Kis Rigó Vendéglő kertjében az alábbi kép fogadott. Akkor azt mondtam, hogy ez életem képe. Aztán mindig, mikor megnéztem, röhögtem. Lehangolt perceimben ezentúl ez lesz, ami felvidít.

09_dogs.jpg

06_buffet.jpg

05_dog.jpg

10_mushrooms.jpg08_house.jpg

Egészen sportosra sikeredett egyébként az októberem, még magamhoz képest is. A mindennapos városi bringázások és hétvégi, kisebb bicótúrák mellé bejött egy 100 km-es, Esztergomba tekerés is (ilyet csak évente egyszer szoktam), aztán a két Kéktúra (ezt most csináltam először), és ha mindez még nem lenne elég, egy fitneszbérletet is vettem. Szintén sosem történt korábban ilyesmi. Felfedeztem a pilates és egyéb csoportos órák és női öltözők rejtelmeit. Tulajdonképpen az egész hónapom egy édes izomlázban telt, és rettentően büszke vagyok magamra, hogy mindenféle, egymástól jól elkülöníthető izomcsoportot is megdolgoztattam:D A leállásról szó sem lehet. Jön a koriszezon, de gondolkozom azon, hogy felveszem az úszást a listámra, és néha eljárok oda is a többiekkel. Szóval gyere csak november, rajtam nem fogsz ki!

01_mountain.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://pohoka.blog.hu/api/trackback/id/tr2313131636

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.